Márti szüléstörténete 2019.09.05.

Most az egyik legvagányabb AUM-os kismamám szülésbeszámolóját szeretném megosztani veletek, a csodaszép kis Buddha baba, Rozina fotójával együtt - anyukája, Márti engedélyével.

Mindig nagyon örülök, ha írtok nekem, el sem tudjátok képzelni, hogy mennyire beragyogja a napomat :) Márti beszámolójának is nagyon örültem, és azt gondoltam: hát igen, ő egy ilyen vagány csajszi volt már kismamának is, nem csoda, hogy ilyen szuperül megoldott mindent szüléskor is. De aztán elmesélte még azt is - egy újabb levélváltásban -, hogy neki milyen sokat segített a szülés közben adódó helyzetek magabiztos kezelésében, amiket tőlem hallott kismama jóga órákon és a szülésfelkészítőn. Hát, ez ismét óriási inspirációt adott számomra, hogy folytassam tovább így a kismama jóga óráimat és a komplex szülésfelkészítőket. Ezért osztom meg most veletek a beszámolóját is, hogy minél több kismama álljon ki bátran a saját meggyőződése mellett, ne hajtson fejet a fehér köpeny előtt holmi belénk nevelt alárendelődés okán, és így már az első szülésénél megélhessétek a háborítatlan, természetes szülést. Mert jogunk van hozzá, minden nőnek és minden babának :) Olvassátok el, Márti milyen ügyesen csinálta! le a kalappal! :)

"Kedves Éva!

Először is nagyon köszi a sok elszajkózott dolgot, mert tényleg beugrottak szüléskor.
Sajnos a jól eltervezett otthon vajúdás nem jött be. 40+2 napra érkezett Rozina. A magzatvíz otthon el kezdett szivárogni. Nekem ilyen még nem volt, úh kb 2 órával később 0 kontrakcióval bementünk a kórházba.
7-kor vettek fel, rögrön szülőszobába tettek, sajnos a kanült nem sikerült most se megúszni. Az ügyeletes doki egy tipikus műtét fetisiszta, azzal indított, hogy ajánlaná az epidurálist. Mondtam neki, h nem. Akkor el kezdte nyomatni, h gondoljam végig az oxit, mert az milyen jól felgyorsítja a dolgot. Mondtam neki újra h nem szandékozom.
A szülesznő viszont nagyon nyitott volt gátvédelemre és no oxira is.
7-10-ig 1-ről 3 ujjnyira tágultam, 10-11-ig teljesen eltűnt a méhszájam (szerencsére addig a dokit nem láttuk, amiről a szülésznő gondoskodott).
A vajúdásról: kb fél 10ig a magzat aludt, nagyon enyhe összehúzódások voltak, ja igen, itt "megfenyegettek" h jön az oxi. Mondtam nekik, hogy adjanak egy kis időt és intézem :-D
Hasilégzéssel felébresztettem Rozit, aztán, köldökön be hüvelyen ki fehérfénnyel elindítottam az összehúzódásokat.
11-re kitolási állaotban voltam. Akkor megjött a doki, aki még párszor elmondta, h oxival már rég meglenne a baba.. (nem adta fel)
Végül gátmetszés nélkül, oxi nélkül 23:52-kor jött vilagra a kislányom. Nagyon fájt, nem szépítek.. és sajnos utána a méhlepény feltapadt a méhfalra. Az orvos újra kezdte, h műtét stb. És akkor a szoptatós nővér bedobta, h ha a baba szopizik, az megoldja a problémát. És tényleg! Kis idő múlva 1 nyomással kijött a placi.
Összesen 2 órát volt Rozi a mellkasomon, ez az első alkalomam ezt megtapasztalni.

Köszi még egyszer mindent! Szuper nagy önbizalmat adtak a nálad tanultak!

Ez tényleg nem jött volna létre nélküled! vhogy az volt belém programozva, h az orvos tudja, az a szent. Úgy érzem átléptem egy korlátomat :-)

Terveben van a babásjóga, ha már egyszer ennyire támogatónak bizonyult.

Ölelés,
Márti és Rozina"



Kövess minket a Facebook-on!